KUNSZENTM�RTON
v�ros

J�sz-Nagykun-Szonok megye

A H�rmas-K�r�s bal partj�n, J�sz-Nagykun-Szolnok megye d�li r�sz�n fekszik. A megye �s az �szak-alf�ldi r�gi� legd�lebbi v�rosa. Budapestt�l 132 kilom�terre, Szegedt�l 76 kilom�terre, Szolnokt�l �s Kecskem�tt�l 50 kilom�terre, Szarvast�l �s Szentest�l pedig 25 kilom�terre tal�lhat�. Teljesen s�k ter�leten , az Alf�ld nagyt�jon bel�l, a K�z�p-Tisza-vid�k �s a Maros-K�r�s-k�ze kist�j tal�lkoz�s�n�l helyezkedik el. A K�r�s egyik kanyarulat�hoz igazodva �p�lt ki a v�ros. A Tiszazug k�zpontja.

Els� �r�sos eml�t�se k�l�mb�z� oklevelek szerint 1212-1215 kz�tt "Motum falu"n�ven eml�tik. A falu 1239-ben kunsz�ll�s lett, miut�n IV. B�la befogadta K�tt�nyt, menek�l� kunjaival, s �gy itt is kunok telep�ltek le. 1418-ban m�r mint k�zs�g szerepelt. 1552 szeptember�ben Kunszentm�rton t�r�k megsz�ll�s al� ker�lt. Az 1593 tavasz�n kezd�d�tt tizen�t �ves t�r�k hadj�rat esem�nyei v�gzetes pusztul�st hoztak Kunszentm�rtonra. Az eln�ptelenedett kunszentm�rtoni puszt�t 1717 �s 1719 k�z�tt J�szap�tib�l �s egy�b j�sz helys�gekb�l kirajz� lakosok n�pes�tett�k be �jra. Megtartott�k a k�zs�g �si nev�t, amely a hagyom�nytiszteleten t�l a jogfolytonoss�ghoz val� ragaszkod�st is kifejezte. A fejl�d�st az igazolja legjobban, hogy I. Ferenc al��r�s�val Kunszentm�rton 1807-ben v�rosi rangot kapott, s ehhez kapcsol�d�an n�gy orsz�gos v�s�r �s szerdai napokon hetipiac tart�s�nak jog�t nyerte el. 1885-ben meg�p�lt a Szolnok-Tiszateny� fel�l �rkez� vas�tvonal melyet 1887-ben �p�tettek tov�bb Szentesig.  A m�lt sz�zad v�g�n bizonyos k�zigazgat�si �tszervez�s t�rt�nt az orsz�gban, ebb�l k�vetkezett,hogy Kunszentm�rton 1895-ben elvesztette v�rosi rangj�t,s a telep�l�st nagyk�zs�gg� min�s�tett�k vissza. Ez a s�relmes �llapot majdnem egy �vsz�zadig tartott, m�g v�g�l az Eln�ki Tan�cs rendelkez�se folyt�n Kunszentm�rton 1986. janu�r 1-jei hat�llyal ism�t a v�rosok kateg�ri�j�ba ker�lt.

(For�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kunszentm�rton)

L�TNIVAL�K

�p�t�szeti eml�kek

o

Szakr�lis alkot�sok

o

Szobrok /eml�km�vek / eml�khelyek

o

Kopjaf�k / eml�koszlopok / egy�bb fa alkot�sok

o

Eml�kt�bl�k

o

Term�szeti �rt�kek

o