Martf
 
MARTF
Jsz-Nagykun-Szolnok megye
Az Alfld kzps, a rgi keleti s a megye dlkeleti rszn tallhat. A megye szkhelytl, Szolnoktl kb. 18 km-re, Budapesttl kb. 120 km-re fekszik. Szomszdos teleplsek: Tiszafldvr (dl fel, kb. 6 km), Mezhk (kelet fel, kb. 10 km), Kengyel (szakkelet fel, kb. 10 km), Rkczijfalu (szaknyugat fel, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partjn Vezseny.
Termszetfldrajzilag az Alfld Kzp-Tiszavidk kzptjnak Szolnok-Tri-sk nev kistjn fekszik, a Tisza foly egyik nagy kanyarulatnl, annak bal partjn.
A vros terletn szarmata-kori, avarkori s honfoglals kori leleteket is talltak.
Els rsos emltse 1467-bl szrmazik, Marthfew alakban. A csandi kptalan birtoka volt.
A trk hdoltsg idejn a szolnoki vr tartozkaknt emltik - azaz a budai vilajet szolnoki szandzskjnak szolnoki nhijbe tartozott. A telepls ekkor mg Csongrd vrmegyhez tartozott. A XVII. szzad kzepn teljesen elnptelenedett.
A XVIII. szzad elejn a falut Csongrdtl Szolnok vrmegyhez csatoltk. A szzad elejn a Rkczi csald, majd azok birtokvesztse utn a Podmaniczky csald birtoka lett.
Az 1940-es vek elejn a csehorszgi Bata gyr ltestett itt cipgyrat, amely a msodik vilghbor alatt hadizemm alakult. A szovjet csapatok 1944. oktber 8-n szabadtottk fel a nmet megszlls all a teleplst.
1950-ben a teleplsrsz elszakadt Tiszafldvrtl s nll kzsgg alakult. A gyors ipari fejlds kvetkeztben 1970-ben nagykzsgi, majd 1989-ben vrosi rangot kapott a telepls.
(Forrs: http://hu.wikipedia.org/wiki/Martf)
SZOBROK, EMLKMVEK, EMLKTBLK
1848-as emlkm. Gyurcsek Ferenc szobrsz alkotsa
Anya gyermekvel szobor. Somogyi rpd szobrsz alkotsa
Dr. Bakonyi Pter mellszobo - Gyurcsek Ferenc szobrsz alkotsa
Idkapu - Gyurcsek Ferenc alkotsa
Jan Antonn Bat'a egszalakos szobor. Gyurcsek Ferenc szobrsz alkotsa
Griffmadr bronzszobor - Gyurcsek Ferenc szobrsz alkotsa
Hauki tmra szobor. Gyurcsek Ferenc szobrsz alkotsa
Tisza-szobor. Martsa Istvn szobrsz alkotsa
Thlia szobor. Dabczi Mihly szobrsz alkotsa
Szent Istvn szobor. Gyurcsek Ferenc szobrsz alkotsa
|