B�CS-KISKUN MEGYE

B�cs-Kiskun megye a Duna-Tisza k�z�n tal�lhat�, �szakr�l Pest, keletr�l J�sz-Nagykun-Szolnok �s Csongr�d megy�k, d�lr�l a szerb �s a horv�t orsz�ghat�r, m�g nyugatr�l a Duna folyam, illetve Baranya, Tolna �s Fej�r megy�k szeg�lyezik. Az orsz�gon bel�li centr�lis f�ldrajzi helyzet�b�l ad�d�an a megye mindig is kapocs volt a Dun�nt�l �s a Tisz�nt�l k�z�tt, tov�bb� Budapesten kereszt�l a fejlettebb nyugati gazdas�gi centrumok �s a Balk�n-f�lsziget jelent�sebb v�rosai k�z�tt is k�zponti, igen jelent�s tranzit szereppel b�r. B�cs-Kiskun megye mai ter�let�n az I. vil�gh�bor� ut�n m�g n�gy v�rmegye osztozott. A megye jelenlegi form�j�nak alapja az 1950-es megyerendez�skor alakult ki, ekkor Pest – Pilis – Solt – Kiskun, valamint a Trianoni b�keszerz�d�s �ta csonka B�cs-Bodrog v�rmegy�b�l j�tt l�tre Kecskem�t k�zponttal B�cs-Kiskun megye.

Ter�lete: 8444, 83 km2
Lak�n�pess�ge: 516 892 f� (2013. dec. 31.)
Megyesz�khely: Kecskem�t (112 071 f�, 2013)
J�r�sok: B�csalm�si, Bajai, J�noshalmai, Kalocsai, Kecskem�ti, Kisk�r�si, Kiskunf�legyh�zai, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai, Kunszentmikl�si, Tiszak�cskei
Telep�l�sek sz�ma: 119 db

(Forr�s: http://www.terport.hu/megyek/magyarorszag-megyei/bacs-kiskun-megye)

MEGL�TOGATOTT TELEP�L�SEK

- KISKUNF�LEGYH�ZA -