G�T�R

B�cs-Kiskun megye

G�t�r a D�l-alf�ldi r�gi�ban, a Kiskuns�gon tal�lhat�. Csongr�d �s Kiskunf�legyh�za k�z�tt fekszik. Aut�p�ly�n, k�z�ton (451.) �s vas�ton egyar�nt k�nnyen megk�zel�thet�.

A vas�t�llom�s ter�let�n t�bb mint 300 s�ros k�s� avar temet�t t�rtak fel a 20. sz�zad elej�n. A k�zs�g hat�r�ban a v�ndorl�sok nyomai m�r a honfoglal�s kor�b�l fellelhet�k. A kor legszebb eml�ke a biz�nci sz�rmaz�s� n�i aranygy�r�, amelyet Exterde Tibor g�t�ri tan�t� t�rt fel az egyik honfoglal�s kori s�rmez�b�l. Jelenleg g�t�ri leletk�nt szerepel a budapesti T�rt�neti M�zeumban.

A szomsz�dos k�zs�gekb�l telep�ltek ide az emberek, kiz�r�lag magyarok. Az 1820-as �vek t�j�n �p�lhetett a cs�rda, amely a Csongr�d-Kiskunf�legyh�za �s Kecskem�t v�s�ri �tvonalon, valamint a Budapest-Szentes-H�dmez�v�s�rhely-Szeged postakocsi-�tvonalon �llt. Vend�gei v�s�roz�k, bety�rok, postakocsi-utasok voltak. A feljegyz�sek szerint l�v�lt� �llom�s is volt, s�t Pet�fi S�ndor �desapja, Petrovics Istv�n is b�relte. Kedves felirattal csalogatta a vend�geket: „Itt a vil�g k�zepe, ha nem hiszi, j�jj�n be.” 1880-ban �p�lt az els� iskola, amelyben egy tan�t� tan�tott. A telep�l�st k�s�bb a szomsz�dos P�lmonostor�hoz csatolt�k. A mindink�bb fellend�l� gazdas�gi �let, az �n�ll� k�zigazgat�s sz�ks�gess�g�nek a k�vetkezm�nyek�nt 1924. m�jus 1-j�n megalakult a mai �n�ll� k�zs�g, G�t�r, amely nev�t a falut �tszel� �rr�l, a G�t-�rr�l kapta. A lakoss�g sz�ma a 20. sz�zad els� fel�ben az �tvenes �vek v�g�ig, a hatvanas �vek elej�ig n�vekedett, ett�l kezdve folyamatos n�pess�gfogy�s jellemz�.

http://hu.wikipedia.org/wiki/G�t�r