Szilvásvárad község Heves megye Bélapátfalvai járásában, a Bükk lábánál, a hegységtől északnyugatra, a tenger szintje felett mintegy 345 méterrel. Nevét a szláv földvárakról kapta. A település Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely.

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be, akiket később az avarok igáztak le. Jazig sírt egy út építése közben fedeztek fel. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat – ezek némelyikét, mint például a falu határában lévő Töröksáncot később is használták, amint ezt az onnan előkerült ágyúgolyók, edények és fegyvermaradványok is mutatják. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár – ezek romjai ma is láthatók.

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időről ismerjük a község nevének írott az egri egyházmegye pápai tizedlajstromából, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad – Warada – Wárad formában.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Pálócziaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez került a birtok, és ők az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették lakóit.
Az Orbán-ház A klasszicista stílusú körtemplomot Hild József tervei alapján, 1837–1845 között emelték Az erdei vasút gőzmozdonya

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket:

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.

Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház.

Látnivalók

Építészeti emlékek

Borromeo Szent Károly Püspök katolikus templom

Orbán ház

Református kerek templom

Wessely-kastély - Szalajka-völgy

Múzeumok/kiállítóhelyek

Archeopark - Szalajka völgy bejáratánál

Orbán ház, Őstörténeti, helytörténeti és néprajzi Múzeum

Szabadtéri Erdei Múzeum

Zilahj Aladár Erdészeti Múzeum - Szalajka-völgy
 

Szakrális emlékek

Templomkerti kereszt
 

Szobrok/emlékművek

I. - II. világháborúban elesettek emlékműve

Ülő lány-szobor
 

Domborműves emléktáblák

Király Lajos emléktábla - Szalajka-völgy

Milleniumi emléktábla - Szalajka-völgy

Emléktáblák

o

Fa alkotások

Ismeretlen román katona sírhelye - Szalajka-völgy

Kárpátok őre emlékmű - Szalajka-völgy

Kopjafa

Simon Károly emléktábla - Szalajka-völgy

Műszaki emlékek

Erdei kisvasút

Természeti értékek

Szalajka-völgy

Szalajka-patak

Fátyol-vízesés

Sziklaforrás

Vadaspark