Szilv�sv�rad k�zs�g Heves megye B�lap�tfalvai j�r�s�ban, a B�kk l�b�n�l, a hegys�gt�l �szaknyugatra, a tenger szintje felett mintegy 345 m�terrel. Nev�t a szl�v f�ldv�rakr�l kapta. A telep�l�s Lillaf�red mellett az egyik legismertebb b�kki �d�l�hely.

Szilv�sv�rad igen r�gi telep�l�s. A B�kk hegys�g k�rny�k�n m�r a k�kori ember lakott: az Ist�ll�s-k�i-barlangban az �sat�sok 35–40 000 �ves leleteket hoztak napvil�gra.

A vaskorszakban jelentek meg a k�zs�g ter�let�n a szarmat�k k�z� tartoz� jazigok. Ut�nuk szl�v n�pek telep�ltek be, akiket k�s�bb az avarok ig�ztak le. Jazig s�rt egy �t �p�t�se k�zben fedeztek fel. A szl�vok s�ncokkal vett�k k�r�l falvaikat – ezek n�melyik�t, mint p�ld�ul a falu hat�r�ban l�v� T�r�ks�ncot k�s�bb is haszn�lt�k, amint ezt az onnan el�ker�lt �gy�goly�k, ed�nyek �s fegyvermaradv�nyok is mutatj�k. Szl�v gy�r�v�rra �p�lt Gerennav�r �s �lesk�v�r – ezek romjai ma is l�that�k.

A honfoglal�s ut�n az Ug nemzets�ghez tartoz� vad�szok lakt�k az Uppony, D�des, Szilv�sv�rad k�z�tti ter�letet. Felt�telezhet�, hogy a 12. sz�zadban a Misk�c nemzets�gbe tartoz� Borsok birtoka volt eg�szen 1332-ig, mikor is K�roly R�bert a Sz�chyeknek adom�nyozta. Ez id�r�l ismerj�k a k�zs�g nev�nek �rott az egri egyh�zmegye p�pai tizedlajstrom�b�l, ahol f�ldes�ri jobb�gyfaluk�nt szerepel Warad – Warada – W�rad form�ban.

1365-ben I. Lajos kez�be ker�l �lesk�v�r, Gerennav�r �s �gy W�rad is, �gy lakoss�ga kir�lyi v�rn�p lett. 1373-ban a falu nev�t m�r Zylvaswaradnak �rt�k. 1438-ban a kir�ly a P�l�cziaknak adom�nyozta a birtokot, �gy a falu ism�t jobb�gyfalu lett. A Pal�cziak magvaszakadt�val a Per�nyiekhez ker�lt a birtok, �s �k az "aki� a f�ld, az� a vall�s" elv�n reform�tuss� t�r�tett�k lak�it.
Az Orb�n-h�z A klasszicista st�lus� k�rtemplomot Hild J�zsef tervei alapj�n, 1837–1845 k�z�tt emelt�k Az erdei vas�t g�zmozdonya

1666-ban az uradalom Keglevich Mikl�s gr�f tulajdon�ba ker�lt, �s eg�szen 1894-ig a Keglevich csal�d tulajdon�ban is maradt. Ez id� alatt jelentek meg itt az els� manufakt�r�k: a Szalajka-v�lgyben kem�nycser�pgy�r �s t�glagy�r, valamint �veghut�k, vash�morok, hamuzs�rf�z�k �zemeltek. A Keglevichek idej�n �p�lt a klasszicista st�lus� reform�tus kerektemplom, az �j gr�fi kast�ly, sz�mos uradalmi �p�let, iskola �s a reform�tus temet�.

A Keglevichek ut�n Erd�dy Rudolf lett a telep�l�s birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely v�s�rolta meg az ekkor a Szilv�snak nevezett ter�letet, ahov� ipari l�tes�tm�nyeket:

Az iparvas�ton keskeny nyomt�v� kis g�zmozdony h�zta a kocsikat, hordta a m�szk�vet a Szalajka-v�lgyben �p�tett sodronyp�lya v�g�llom�s�r�l a m�sz�zembe.

1906-ban a magyar kir�lyi bel�gyminiszter a falu nev�t a mai form�j�ra, Szilv�sv�radra m�dos�totta. 1914-t�l az �j tulajdonos Pallavicini Alfonz K�roly �rgr�f lett. � �p�ttette a katolikus k�poln�t 1924-ben, �s ter�letet adom�nyozott a katolikus temet� l�trehoz�s�hoz. Ez id�t�jt a turist�knak nem volt k�nny� dolguk, ha a Szalajka-v�lgyben akartak barangolni, ugyanis a ter�letet ker�t�ssel vett�k k�r�l, �s csak nehezen beszerezhet� enged�llyel engedt�k be a l�togat�kat.

1948-ban a gr�fi birtokot �llamos�tott�k, a manufakt�r�k megsz�ntek.

Szilv�sv�rad az 1950-es megyerendez�sig Borsod v�rmegye Saj�szentp�teri j�r�s�hoz tartozott, ekkor csatolt�k �t Heves megye Egri j�r�s�hoz.

A lipicai m�nest 1952-ben telep�tett�k a Szilv�sv�rad f�l�tti Csipk�sk�tra. 1966 �ta az egykori iparvas�t kir�ndul�vonatk�nt m�k�dik.

1971-74-ben meg�p�lt a Szalajka-v�lgyben az erdei m�zeum. 1976-ban �p�tett�k fel a Szalajka-v�lgy bej�rat�n�l a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovard�t, ahol minden �vben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orb�n-h�z.

L�tnival�k

�p�t�szeti eml�kek

Borromeo Szent K�roly P�sp�k katolikus templom

Orb�n h�z

Reform�tus kerek templom

Wessely-kast�ly - Szalajka-v�lgy

M�zeumok/ki�ll�t�helyek

Archeopark - Szalajka v�lgy bej�rat�n�l

Orb�n h�z, �st�rt�neti, helyt�rt�neti �s n�prajzi M�zeum

Szabadt�ri Erdei M�zeum

Zilahj Alad�r Erd�szeti M�zeum - Szalajka-v�lgy
 

Szakr�lis eml�kek

Templomkerti kereszt
 

Szobrok/eml�km�vek

I. - II. vil�gh�bor�ban elesettek eml�km�ve

�l� l�ny-szobor
 

Domborm�ves eml�kt�bl�k

Kir�ly Lajos eml�kt�bla - Szalajka-v�lgy

Milleniumi eml�kt�bla - Szalajka-v�lgy

Eml�kt�bl�k

o

Fa alkot�sok

Ismeretlen rom�n katona s�rhelye - Szalajka-v�lgy

K�rp�tok �re eml�km� - Szalajka-v�lgy

Kopjafa

Simon K�roly eml�kt�bla - Szalajka-v�lgy

M�szaki eml�kek

Erdei kisvas�t

Term�szeti �rt�kek

Szalajka-v�lgy

Szalajka-patak

F�tyol-v�zes�s

Sziklaforr�s

Vadaspark