SZEGV�R
nagyk�zs�g

Csongr�d megye

Szegv�r Csongr�d megy�ben, annak Tisz�nt�li r�sz�n tal�lhat�, a Tisz�t�l mintegy 5 kilom�ter t�vols�gra. A Kurca �s a K�r�gy-�r tal�lkoz�s�n�l fekszik. A legk�zelebbi telep�l�sek a t�le d�lre tal�lhat� Mindszent (7 km) �s a t�le �szakra fekv� Szentes (8 km) A megyesz�khelyt�l, Szegedt�l l�gvonalban 35–40 km-re fekszik.

Els� eml�t�se 1332-b�l ismert Zeegh alakban, ekkor m�r a Szeri P�sa csal�d birtoka. A 'szeg' a sarokra, szegletre utal (ak�rcsak Szegedn�l): a telep�l�s k�z�pkori magja ugyanis egy, a Tisza �rter�be ny�l� f�ldnyelven alakult ki. A 'v�r' k�s�bbi hozz�ad�s, mert a 16. sz�zadban az akkor tulajdonos D�czy-csal�d er�d�tett k�ri�t �p�ttetett.

A t�r�k�k 1552-ben foglalt�k el. 1557–58-ban 20, 1560–61-ben 13, 1570–71-ben 27, 1578–79-ben 30 h�z �llt benne. A t�r�k�k �ltal beh�vott tat�rok 1596-ban lerombolt�k. A t�r�k ki�z�se ut�n a szegedi kamara birtok�ba ker�lt, 1722-t�l a K�rolyi gr�fi csal�d birtoka. A K�rolyiak katolikus csal�dokat hoztak be az alig p�r ember �ltal lakott faluba, helyre�ll�tott�k a D�czy-k�ri�t �s tatarozt�k a templom szent�ly�t. 1737-ben 41 csal�d, 1745-ben 99 csal�d, 1759-ben 267 csal�d, 1773-ban pedig 354 csal�d, azaz csaknem 2000 ember lakott a faluban.

1773-ban Szegv�r lett Csongr�d v�rmegye k�zpontja, mert a K�rolyiak eladt�k a kast�lyt a v�rmegy�nek. A v�rmegye a kast�ly m�g� t�gl�b�l k�sz�lt er�d�t is �p�ttetett, azon bel�lre egy b�rt�nt a D�czi v�r alapjaira. A b�rt�nt a 20. sz�zad derek�n lebontott�k, de a t�glaer�d�tm�nyekb�l m�g valamennyi �ll. Szegv�r eg�szen 1883-ig v�rmegyesz�khely volt, ekkor Szentes vette �t szerep�t. 1872-ben nagyk�zs�g lett, ekkor m�r 5600-an lakt�k.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szegv�r

L�TNIVAL�K

�p�t�szeti eml�kek

K�rolyi kast�ly
Szegv�ri V�rb�rt�n romja
Katolikus templom
Reform�tus templom
Iv�k�t

M�zeumok/ki�ll�t�helyek

Jaksa J�nos helyt�rt�neti gy�jtem�ny
Sz�lmalom

Szakr�lis eml�kek

Nepomuki Szent J�nos
Szenth�roms�g
Belteki k�kereszt
�tmenti k�kereszt
Templomkerti k�kereszt
Templomkerti faszobor

Szobrok/eml�km�vek/s�reml�kek

I. vil�gh�bor�s eml�km�
II. vil�gh�bor�s eml�km�
Orsz�gz�szl� Trianon eml�khely
Kossuth szobor

Kopjafa/eml�koszlopok/sz�kelykap/egy�bb fa alkot�sok

Szak�cs
Sz�kelykapu

 Domborm�ves eml�kt�bla

Kurca-parti �voda Szegv�r

Eml�kt�bl�k

Szegv�ri sportol�k az olimpi�n
1956-os eml�kt�bla
Olimpiai fa eml�kt�bla

Term�szeti �rt�kek

Kurca
K�r�gy t�